Az elektronikai iparban gondoskodni kell a gyártóhelyiségek elektrosztatikus feltöltődés elleni védelméről.

Vagyis a helyiségben keletkező összes feltöltődést el kell vezetni a földelési rendszeren annak érdekében, hogy ne keletkezzen elektromos kisülés. Az elvezetés egyik fontos közege a vezetőképes padló, ami csak akkor képes betölteni funkcióját, ha gondoskodnak róla, hogy megtartsa ezt a képességét.

Az ESD védelem gondos karbantartást igényel

A gyártócsarnokokban leggyakrabban műgyantát, számítástechnikai helyiségekben inkább PVC -t használnak. Mechanikai védelmükről gondoskodni kell, mert – mivel puha burkolatok - a karcolásokkal, és koptató hatásokkal szemben kevéssé ellenállóak.

A padló karbantartásával kapcsolatban mindég kettős igény jelentkezik. Egyrészt biztosítani kell a folyamatos tisztaságát, másrészt meg kell őrizni a vezetőképességét is. A tisztaság megteremtése, és fenntartása, a pormentesség igen lényeges például egy mikroelektronikai üzemben, vagy szerverteremben is, hiszen a gyártás, üzemelés biztonságának alapfeltétele a pormentes környezet.

Egyik szempontban sem lehet kompromisszumot kötni, így könnyen belátható, hogy az üzemeltető, és a takarító felelőssége igen nagy: végső soron a gyártás, és a működés biztonsága múlik munkájuk szakszerűségén, és alaposságán. Másképp fogalmazva: meghatározó szerepe van annak, hogy a megbízottak alapos, és átfogó tisztítás-technológiai felkészültséggel, és jártassággal rendelkezzenek.

Tudniuk kell továbbá azt is, hogy a padozat állagát, és vezetőképességét hosszú időn át csak védőréteg kialakításával biztosíthatják és őrizhetik meg. A védőréteg kialakítása, rendszeres karbantartása, és felújítása véleményem szerint alapos szakértelmet, és nagy gyakorlatot igénylő feladat.

Mikor kell védőréteget készíteni?

Erre a kérdésre a legegyszerűbb a választ adni. Akkor kell, ha korábban nem volt védőréteg, vagy pedig a régi már lekopott. A válaszból érzékelhető talán az is, hogy a védőréteg igen fontos „tartozéka” az ESD padozatnak, mert két fontos funkciója is van.

Mire jó a védőréteg?

Egyrészt megvédi a padlót a koptató hatásoktól, például a szállítással, pakolással együtt járó karcolásoktól, a járás, szállítás súroló hatásától. A védőréteg ugyanis filmszerű kemény hártyát képez a felületen. Így a tárgyak gyakorlatilag nem érintkeznek közvetlenül a padló felületével, hanem a védőréteg anyagát koptatják. Persze ez csak akkor igaz, ha a bevonatolást szakszerűen végzeték.

Másrészt könnyebbé, egyszerűbbé teszi a napi takarítást, mivel a védőréteg feltölti a padló szabad szemmel nem is látható mélyedéseit, pólusait, és a felületén egy teljesen sima, tükörfényes, vagy matt, de homogén réteget hoz létre. Ezen a sima felületen a por, és más nem tapadó szennyeződések nem tudnak „beleülni” a felületbe, így söpréssel, törléssel (sodrással) nagyon könnyedén eltávolíthatóak.

Ez lehetővé teszi azt is, hogy a napi takarítás során száraz, vagy impregnált moppal végezzük a takarítást, és csak ott alkalmazzunk nyirkos feltörlést, ahol tapadó szennyeződések vannak a padozaton. S mivel az elektronikai üzemekben – az ott folyó tevékenységből, és a technológiából adódóan – általában nem jellemzőek a tapadó szennyeződések, így a bevonattal ellátott ESD padozat takarítása a megszokottnál sokkal kevesebb idő-, és anyagráfordítást fog igényelni.

Így készül az ESD padló bevonata

A padló alaptisztítását, és semlegesítését követően vihetjük fel a speciális, ESD padlókra kifejlesztett polimer tartalmú bevonatot. Az anyagot 3 rétegben kenjük fel a padlóra úgy, hogy két réteg között mintegy 40 perc száradási időt biztosítunk.

Az általunk alkalmazott polimer-védőréteg biztosítja a padozat vezetőképességének megtartását, egyúttal könnyen tisztítható és esztétikus védelmet nyújt a padozatnak.

A védőréteg kopásállóságát pedig polírozással lehet javítani, UHS polírozógéppel, polírpadkorong alkalmazásával.

A védőréteg karbantartásáról

A védőréteggel ellátott padozat karbantartása nagyon fontos, több szempontból is.

Mindenekelőtt a napi takarítás során fenn kell tartani a padozat folyamatos vezetőképességét, azaz nem szabad olyan tisztítószert használni, melynek maradékai ronthatják a padozat vezetőképes tulajdonságát.

A napi takarítást kézi eszközökkel is végezhetjük, de az üzemcsarnokok nagy egybefüggő területei  jellemzően alkalmasak a gépi tisztításra. A felmosó(súroló) automaták alkalmazásánál azonban oda kell figyelni arra, hogy az alkalmazott szerszám ne tegye tönkre a védőréteget, és esetleg védőréteg nélküli felület esetén magát a padlót.

A napi takarításon túl és a felújítás előtt azonban szükség van időszakos (vagy átmeneti) tisztításra is, amit inkább karbantartásnak nevezünk.

Ezt a munkát ún. szóróradírozással végezzük. Ekkor egy speciális tisztító, és mázhelyreállító-szert dolgozunk be a felületbe, egytárcsás súrolóra helyezett polírkoronggal. A munka során eltávolítjuk a szennyeződést, és feltöltjük a védőrétegen keletkezett felületi sérüléseket, majd egyöntetűen simává polírozzuk a felületet. A munkát végezhetjük normál, vagy magas fordulatú géppel, de az alkalmazandó szert ennek megfelelően kell megválasztani.

Milyen gyakran kell karbantartani a bevonatot?

A karbantartó tisztítás gyakoriságát az határozza meg, hogy a padozatot milyen intenzitással, használják, és milyen szennyeződés keletkezik rajta. Ettől függően változik a karbantartási igény, ami jellemzően eltérő a csarnokok egyes területeinél. Nyilvánvalóan nagyobb igénybevételnek vannak kitéve azok a munkahelyi padlók például, ahol a görgős székeket használnak (ha nincsenek műanyag székalátétek) vagy ahol szállítási útvonalak húzódnak, illetve tároló területek találhatóak. Nagyobb igénybevételt jelent, és egyben vegyi szennyeződéssel jár az egyes gépeknél a vegyszerek feltöltése is.